Miért fontos a kúszás és a mászás? Milyen eltérések esetén forduljunk szakemberhez?

Rengeteg cikket olvasni a kúszás és a mászás kimaradásának veszélyeiről, arról azonban kevesebbszer esik szó, hogy miért is olyan fontosak ezek az állomások.

Amikor gyógytornászként a csecsemőkori mozgásfejlődésre tekintek (és itt szigorúan ép idegrendszerű, egészséges  gyermekekről van szó), akkor nem csak az izmok működését és azok összhangját kell nézni, hanem figyelembe kell venni azokat az egyéb fejlődési területeket, amik a nagymozgások mellett vannak. Hogy milyen egyéb fejlődési területeket figyelünk, arról hamarosan  olvashattok.

A nagymozgások nem csak a mozgást, a helyzetváltoztatást szolgálják. A kúszás és a mászás is utat nyit a világ megismeréséhez, a magasabb szintű értelmi, logikai készségek kialakulását szolgálják. Tehát a kúszás és a mászás sokkal több információt ad a gyerekeknek a világról, mint gondolnánk. Ha ezeket a mozgásokat a gyerek kihagyja, nem megfelelő ideig vagy minőségben használja, akkor a következő szinteket bizonytalan talajra építi.

A humán mozgásfejlődés előre meghatározott program szerint halad. Ha homokszem kerül a gépezetbe, egy-egy lépcsőfok kimaradhat, túl rövid vagy túl hosszú lehet, vagy nem megfelelő minőségben mehet végbe. Ennek az a veszélye, hogy az alaptudás hiányos, az erre épülő készségek stabilitása veszélyeztetett.

Sok hasonlatot tudnék felhozni, de most a középiskolai vagy felsőfokú tanulmányokra emlékeztetném az olvasót: a rosszul olvasható vagy rosszul fénymásolt jegyzetekből ugyan ki lehet bogarászni ezt-azt, lesz fogalmam, miről szól az anyag, de biztosan hiányos lesz a tudásom. Le tudok vizsgázni kettesre, vagy akár jobb jegyet is kaphatok, látszólag a tudás birtokában vagyok, de valójában csak a fontos tananyag egy része a sajátom, egy-két fontos fogalmat megtanultam, amit a vizsgáztató biztosan kérdez, de ha át kell látni az egész anyagot, vagy komolyabb szinten szeretném tanulmányozni az adott témát, egyre több bizonytalanság lesz a rendszeremben.

Kisgyermekkorban a szükséges ismeretanyag nem olyan szerteágazó, mint később, az óvodás-és iskoláskorban, ezért a nem megfelelő fejlődés negatív hatásai nem mindig ütköznek ki.

Életkor ÉS fejlettségi szint ÉS az egészségügy hármasa

Amikor egy család azzal a problémával érkezik hozzám, hogy 11 hónapos, de még nem mászik és nem áll fel, akkor nem kezdem el gondolkodás nélkül a mászás és állás felé terelni a gyereket. Meg kell vizsgálnunk, hogy minden alapkészséget megszerzett-e a gyerek, „levizsgázik-e” a következő lépcsőfokhoz szükséges alapokból. Ezen kívül komplex szemléletre van szükség, adott esetben egyéb szakember, orvosi kivizsgálás is szükségessé válhat, akár csak komolyabb problémák kizárása érdekében.

Mit tehetsz?

  • ELŐZD MEG a problémát!
  • Legyen sokat hason, legyen benne öröme, sikerélménye! A gyerekek hason fekve tudják megerősíteni azokat az izmokat, amik a kúszáshoz és a mászáshoz kellenek. Ha nem szeret hason lenni a babád, kérdezz meg egy szakembert, hogyan tudsz neki segíteni benne, hogy komfortos legyen! Olvasd el az alábbi cikket is: https://www.babatornasz.hu/hasalas/
  • A nyugodt és letisztult környezet támogatja a gyermek mozgásigényét és fejleszti a játéktevékenységét! A túl sok játék nem motiváló a mozgásra, sem a rendkívül színes játszószőnyeg, hiszen az is érdekes lehet, ha csak nézegeti, matat rajta. Ha a háttérben folyton megy a tv vagy a tablet-en a mese, az kiszolgálhatja az érdeklődését: anélkül kap izgalmas információkat, hogy tenni kéne érte valamit.
  • Hagyd mozogni! Amikor csak lehetőség van rá, ne a pihenőszékben, a rácsos ágyban vagy a járókában legyen korlátozva. Hagyd, hogy felfedezze a környezetét!
  • Fordulj szakemberhez! Alább olvashatsz indikációkat, amikor a mozgásfejlődés nem megfelelően halad.

A KÚSZÁS

A kúszás egy olyan előrehaladó mozgásforma, ami a pici még a hasán csúszik, váltott kar-és lábmozgásokkal halad előre. Normál esetben a szabályos kúszás megelőzi a mászást és 7 hónapos korra rutinosan, kommandózva, hason csúszva járja be a lakást, amit legalább 1 hónapon keresztül gyakorol a baba. Ez az első olyan mozgás, ahol összehangoltan, mégis külön-külön mozgásokat kell végezni az alsó és felső testfélnek, illetve a jobb és bal oldali végtagoknak. A gyermek a lábujjaival és a térde segítségével tolja magát előre, ezzel gátolja a talpi markoló reflexet. Ez a váltott mozgás elkezdi összehangolni a két agyfélteke működését, ami elengedhetetlen a nyelvi készségek fejlődéséhez.

Íme egy videó, milyen is a szabályos kúszás és mászás:

Ez a rövid videó pedig segít megérteni, mennyi apró információt kell feldolgozni ahhoz, hogy megvalósulhasson a mászás (a videó nem a szabályos mászás bemutatására szolgál, ugyanis vannak benne eltérések):

A MÁSZÁS

A négykézlábra állást ideálisan 8 hónaposan kezdik a gyerekek, ha minden korábbi fejlődési szakaszon áthaladtak. Bár a négykézláb ringatózás sok szülőt azzal a gondolattal ihlet meg, hogy „mindjárt mászni fog”, valójában ez egy fontos és időnként sokáig tartó művelet, amíg a szemizmokat, az alsó-és felső testfelet, a jobb és bal oldalt előkészítik a szabályos mászásra.

A mászás jóval bonyolultabb művelet a kúszásnál, mivel a mászás bizonyos fázisaiban csak két ponton, az ellentétes kézen és térden, illetve lábszáron egyensúlyozik a gyerek. Amennyiben a kúszást kihagyta, az nem azt jelenti, hogy olyan erős és ügyes, hogy biztosan készen áll a mászásra! A kúszás készíti elő az agyat a mászáshoz szükséges bonyolult szervezési feladatokra.

A mászás sokkal nehezebb, mivel a gravitációt leküzdve kell a hasát megemelnie a földről, az új testhelyzetben kell megtanulnia a szemizmok helyes működtetését, megtalálnia az egyensúlyt.

A mászás is lehet szabálytalan, ezekről lentebb olvashatsz.

Ha az alábbi tüneteket látod, fordulj szakemberhez!

  • szabálytalan kúszás (már az elején érdemes szakembert keresni, a berögződött mozgásformát nehezebb megváltoztatni)
  • 7 hónaposan még nem mutatja a kúszás jeleit
  • 7 hónaposan nem forog körbe a hasán
  • 6 hónapos kor körül gyakran négykézlábra áll, de még nem tud kúszni és/vagy forogni
  • hasról hátra fordulásnál gyakran megüti a fejét, mert nem tudja kontrollálni a fordulást
  • felül, mielőtt még kúszni vagy mászni kezdene
  • hason csak úgy tud játékért nyúlni, ha mindkét kezét megemeli (nem helyezi át a testsúlyát az egyik alkarra)
  • terpeszben mászik (a térdei nem a csípői alatt vannak, hanem kintebb)
  • mászás közben egyik lábát gyakran vagy mindig kiteszi oldalra, talpra
  • mászás közben hátrahelyezett a súlypontja (szinte sarokülésben mászik, a combjai nem függőlegesek mászás közben)
  • mászáskor lábait nem szép csípőmozgással teszi előre, hanem riszálva halad

Gyakori kérdés: Minden gyerek, aki kihagyja a kúszást vagy mászást, esetleg nem jó sorrendben vagy szabálytalanul csinálja, annak később tanulási részképesség-zavara lesz?

Válasz: Nem, nem egyenes az összefüggés. Nem feltétlenül lesz tanulási problémája annak a gyereknek, aki nem kúszott és/vagy mászott eleget, de ebben a fontos és érzékeny fejlődési fázisban zavar keletkezhet a reflexek közötti érzéken egyensúlyban. Azt találták, hogy a tanulási nehézségekkel küzdő gyermekek között gyakori, hogy az első életévben kimaradt a kúszás vagy a mászás fejlődési szakasza, esetleg nem megfelelően használta ezeket a mozgásokat, aminek következtében a reflexek láncolata.

A fenti sorokat gyakorlott és képzett gyógytornász írta. Sokféle szakmai véleménnyel lehet találkozni, sokszor ellentmondásokat hallanak a szülők. Az alábbi könyveket és szakcikkeket ajánlom a bizonytalanoknak.

Források és ajánlott olvasmányok:

Sally Goddard Blythe: A kiegyensúlyozott gyermek

Sally Goddard Blythe: ABC

Bendig Borbála: A gyermek fejlődése – 6-7. hónap

Bendig Borbála: Miért fontos a kúszás és a mászás?

Kövess facebookon: http://facebook.com/babatornasz

Gazda Eszter

gyógytornász-fizioterapeuta, Pfaffenrot-terapeuta

+3630 552 3296

info@babatornasz.hu